Augusztus elején egy koros fa nagyobb ága váratlanul leszakadt a Nagy Fuvaros utcában. Az eset ismét rámutatott arra, hogy a klímaváltozás hatásai már nem csupán a kiszáradó gyepeken vagy az elszáradó növényeken érzékelhetők, hanem a városi fák biztonságára is egyre nagyobb hatással vannak.
A helyszíni szemle során megállapították, hogy a fán korábbi sérülések nyomai voltak megfigyelhetők, de nem mutatott olyan egyértelmű külső jeleket, amelyek ekkora ágleszakadást előrevetítettek volna. Ez jól mutatja, hogy a fák állapotát sokszor olyan rejtett károsodások befolyásolják, amelyek szabad szemmel nem ismerhetők fel.
Tavaly júniusban a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Kertészeti Irodájának munkatársai elvégeztek a fák ápolását a Nagy Fuvaros utca teljes hosszában, amelynek során a szóban forgó fa gondozására is sor került.
Mivel a fa egyik oldalához közel található az épület, a növény a szabad irányba, a több fényt biztosító utca felé nőtt, így elferdült, és a korona tömegközéppontja is eltolódott. A fa stabilitásának megőrzése érdekében az ápolás során könnyítették a koronát, az utca felőli részt pedig visszametszették. Ezzel csökkentették a törzsre nehezedő terhet. Ezek a beavatkozások elégségesnek bizonyultak a fa stabilitásának fenntartásához, azonban a jelenlegi extrém időjárás miatt a szövetek annyira elgyengültek, hogy képtelenek voltak megtartani a vázágakat. A szakadás helyének vizsgálatakor korhadásra vagy szerkezetkárosodásra utaló jeleket nem találtunk, a fa szövetei teljesen épek voltak.
Gyakran felmerül a kérdés, hogy a korszerű műszerek miért nem mutatják ki minden esetben ezeket a hibákat. A válasz az, hogy a műszeres favizsgálatoknak is megvannak a korlátai. Az akusztikus tomográf, közismert nevén Fakopp, egy adott keresztmetszet belső állapotáról ad részletes képet. Ahhoz azonban, hogy valóban a problémás részt vizsgáljuk, először fel kell ismerni azokat a jeleket, amelyek belső károsodásra utalhatnak. Ha a korhadás vagy egy szerkezeti gyengeség máshol helyezkedik el, és kívülről nem látható, azt még a legkorszerűbb műszerek sem képesek minden esetben előre jelezni. A favizsgálat ezért nem pusztán műszerhasználat, hanem nagy tapasztalatot igénylő diagnosztikai munka.
A rendkívüli hőség és a csapadékhiány ráadásul nem csupán a növények kiszáradását okozza. A tartós hőstressz és a légköri aszály a fák teljes élettani működését befolyásolja. Védekezésként bezárják a levelek gázcserenyílásait, csökkentik a párologtatást, hogy minél kevesebb vizet veszítsenek. Ha ez már nem elegendő, lombjuk egy részét is elengedik. Ennek egyre gyakoribb jele, hogy sok fa már augusztusban megkezdi a lombhullást.
Ha a stressz tovább fokozódik, a fa vízháztartása felborul, tartalékai csökkennek, miközben a korábban kialakult, sokszor rejtett szerkezeti hibák jelentősége megsokszorozódik. A tartós stressz gyengítheti a fa ellenálló képességét, és felerősítheti a meglévő szerkezeti problémák következményeit. Ilyenkor olyan ágak is letörhetnek, amelyek korábban stabilnak tűntek.
Ez hasonló ahhoz, ahogyan a hőhullámok az emberek szervezetére is hatnak. A krónikus betegséggel élők jellemzően nehezebben viselik a szélsőséges meleget, mint az egészségesek. A városi fák esetében is hasonló a helyzet. A különbség csupán annyi, hogy a városi fasorok jelentős része eleve folyamatos stresszhatások között él.
A fasori fák gyökerei jellemzően kisméretű ültetőhelyeken fejlődnek. A talaj gyakran tömörödött, levegőtlen és szennyezett, a közműépítések és más beruházások során pedig sok esetben gyökérveszteséget szenvednek. Ezek a sérülések hosszú ideig rejtve maradhatnak, de egy rendkívüli hőhullám során olyan folyamatokat indíthatnak el, amelyek végül ágtöréshez vagy akár a fa pusztulásához vezethetnek. A föld alatti élettér mérete és állapota alapvetően meghatározza, mekkora koronát képes a fa hosszú távon fenntartani. Ha a gyökérzóna mérete csökken vagy állapota romlik, a korona fenntartása is egyre nehezebbé válik.
Az elmúlt évtizedek városi faápolása elsősorban a fa és az emberi környezet közötti konfliktusok kezelésére épült. Metszettünk, mert az ág belógott az úttest vagy a járda fölé. Ritkítottunk, mert takarta a közlekedési táblát vagy a közvilágítást. Visszavágtuk a koronát, mert a gyökérzetet korábban közműépítés érte, vagy mert az ágak túl közel kerültek az épületekhez. Ezek a beavatkozások sok esetben indokoltak voltak, ugyanakkor nem feltétlenül a fa biológiai állapotának javítását szolgálták.
A Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Kertészeti Irodája ezen a szemléleten szeretne változtatni. Az új szakmai irány az európai faápolási gyakorlatra épül. Lényege, hogy minden egyes fát önálló élő szervezetként kezelünk. Nemcsak azt vizsgáljuk, mely ágakat kell eltávolítani, hanem a fa teljes állapotát, korábbi terheléseit és a jövőbeni kockázatokat is.
Ez a megközelítés a megelőzésre épül. Nem egyetlen látványos metszésben gondolkodik, hanem rendszeres állapotfelmérésben, folyamatos ellenőrzésben és a fa aktuális állapotához igazodó beavatkozásokban. Ennek részeként már most alkalmazzuk az AirSpade technológiát, amely lehetővé teszi a gyökérzóna sérülésmentes feltárását és levegőztetését.
Az új telepítéseknél, ahol nincs megfelelő tér a gyökerek fejlődéséhez, az SFR ültetési rendszert használjuk, amely kedvezőbb feltételeket biztosít a fiatal fák számára.
Az idei évben különböző városi ültetőközegeket is tesztelünk, valamint vizsgáljuk a szivacsváros-szemlélethez kapcsolódó megoldások alkalmazását. Ezek célja, hogy a lehulló csapadék minél nagyobb része a fák gyökérzetét szolgálja, ne pedig a csatornahálózatot terhelje.
Az új fatelepítéseknél, ahol a fahely mérete megfelelő, már olyan speciális ültetőközeget alkalmazunk, amelyet kifejezetten városi környezetre fejlesztettek. Tartósan porózus szerkezete biztosítja a gyökerek levegőellátását, miközben jelentős mennyiségű vizet képes tárolni. Ellenáll a tömörödésnek, hosszú távon is megőrzi kedvező tulajdonságait, és a burkolt felületekről érkező csapadékot is képes befogadni. Ez jelentősen javítja a fiatal fák túlélési esélyeit és alkalmazkodóképességét.
Mindez ugyanakkor nem oldja meg az idős faállomány valamennyi problémáját. Éppen ezért folyamatosan keressük azokat a szakmai megoldásokat, amelyekkel a meglévő fák életkörülményei is javíthatók.
Meggyőződésünk, hogy a jövő városi faápolásának alapja a fák biológiai igényeinek minél mélyebb megértése, állapotuk pontos felismerése és az ehhez igazodó szakszerű beavatkozások alkalmazása. Csak így növelhető egyszerre a közterületek biztonsága és őrizhető meg értékes városi faállományunk a következő generációk számára. A városi fák állapota ma már nemcsak a gondozás minőségén, hanem egyre inkább a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás sikerén is múlik.
Az ilyen ágleszakadáshoz hasonló események kockázata a klímaváltozás előrehaladtával várhatóan növekszik, ezért a lakosság türelmét és fokozott óvatosságát kérjük a rendkívüli hőség időszakában.
Munkatársaink folyamatosan ellenőrzik a közterületi fák állapotát, és minden rendelkezésünkre álló eszközzel azon dolgoznak, hogy Józsefváros értékes faállományát hosszú távon megőrizzük.
